A Nap és a Hold igája
Hatha jóga
A hatha jóga eszköztárát használja mindegyik jógatípus, az egyes órák abban különböznek, hogy van amelyik egy kifejezetten dinamikus hatha jóga óra vagy például elsősorban a gerincre fókuszál.
Egy hagyományos hatha jóga óra elmélyült gyakorlásra ad lehetőséget, egy lassabb, nagyfokú tudatosságot igénylő gyakorlást tesz lehetővé, az oktató alapos korrekciókat tehet.
„A hatha jóga uralom a test felett. Mindenki a külvilágot szeretné meghódítani, holott a világon a legnagyobb siker önmagunk legyőzése, és ez egy átlagembernél a test felett uralommal kezdődik.” Szvámi Véda Bhárati
Kutatások bizonyítják, hogy a hatha-jóga több ezer éves tudománya harmonizálja az egész testet, szerveket, mirigyeket és az idegrendszert.
A klasszikus jógagyakorlatok (ászanák) mellett az órák során fontos szerepet kapnak a különböző légzőgyakorlatok (pránajáma), a szimbolikus testtartások (mudrák). Az órákat ráhangolódással, rövid bemelegítő gyakorlatsorral, napüdvözlet-variációkkal, álló és egyensúlygyakorlatokkal, fordított és félfordított testhelyzetekkel, majd relaxációval zárjuk.
A hatha-jóga rendszeres gyakorlása fejleszti az izomzatot, hajlékonnyá tesz, növeli az állóképességet, teherbírást, emellett jótékonyan hat az idegrendszerre nyugtatva, energetizálva azt.
Hatására jelentős mértékben csökken a stressz, a gyakorlásokat követően, de akár egy-egy testhelyzet kitartása után is gyakran előfordul, hogy úgy érezzük újjászülettünk, másképp látjuk az addig gondoltakat, megtelünk életerővel. A jógázók mind finomabb érzetek tapasztalására lesznek képesek, ahogy rendszeressé válik a gyakorlás, sokan arról számolnak be, hogy az óra után úgy érzik, mintha kicserélték volna őket. A hatha jóga egy teljes megújulást támogatja.
Ez a gyakorlás pozitív hatása az élet minden területén megjelenik majd, az elmélyült, meditatív gyakorlatfolyam belső békét teremt, melyet magunkkal vihetünk a jógatermen kívüli életbe is, türelmet, kitartást, "egyhegyűséget" tanulunk, melyek átsegítenek a hétköznapok nehézségein.
Miért kezdünk el jógázni?
Sokan érkeznek hozzám, akik egy kevésbé hagyományos mozgásformát keresnek, egészségesen szeretnék tartani a testet, de nem szívesen járnak fitnesz stúdióba, konditerembe. Vannak akik egyszerűen elégedetlenek az életükkel, nem értik, hogy mi miért történik, a kibillentségükből keresnek kiutat. Saját kezükbe szeretnék venni a gyeplőt, mert elegük van abból, hogy csak úgy sodorja őket az élet. Mások a testben megjelenő elváltozások miatt, különböző betegségektől szenvednek és szeretnének megszabadulni azoktól. Vannak, akik – bár testük egészséges – úgy érzik, pszichésen nem stimmel velük valami, gondolataik rendezetlenek. Legvégül vannak, akik már természetszerűen vonzódnak a jógához, szinte magától értetődően, a gyakorlás sem megerőltető számukra.
A jóga a tudatosság növelésének eszköze. Egyfajta gondolkodásmód. A jóga nem vallás, amiben hinni kellene, bármilyen felekezetű ember végezheti. A jóga szemlélet: a világról és önmagamról alkotott képet formálja. A jóga nem egy állandó valami, folyamatosan változik bennünk. Csak a nyugati világban korlátozódik a jóga gyakran testtartásokra, holott ez csupán egyetlen fok azon a létrán, amelyet a jóga 8 fokának neveznek Patandzsali jóga szútrája alapján.
A jóga eredeti jelentése
A jóga az ősi indiai, védikus tudás (darsanák) egyik filozófiai ága. A darsanák külön iratokkal, különböző utakat képviselnek, bár mindegyik önmagunk és a világ megismerésének tanításait hirdeti. A jóga lényegét Patandzsali foglalta össze művében, a Jóga szútrákban, melyek 185 aforizmát tartalmaznak. Patandzsali a jógát így definiálja: „csitta vritti niródha”. Ez az ismert, még ma is élő indiai mester, Iyengar értelmezése szerint a következőt jelenti: a tudatban zajló alakulások megfékezése vagy a tudat hullámainak lecsendesítése. A jóga bölcseletének másik fontos forrása a Bhagavad gítá.
A jóga szónak több jelentése is van, néhányat felsorolunk ezekből: összekötni, egyesíteni, igázni, összpontosítani. A cél a testi és tudati, érzelmi folyamatokat tudatos ellenőrzés alá vonni. Kerülni a szélsőségeket, legyen az gondolat, cselekedet vagy szó. Aki rendszeresen gyakorol, megszerezi ezt a képességet. Ami a jógateremben a testével, tudatával történik a hétköznapokon a különböző helyzetekben is ugyanúgy érvényesül. Visszavezetni önmagunkat egy úton, az ellentétektől mentes középúton, ez a Hatha jóga, a Nap (Ha) és a Hold (Tha) igája. A tűz- és a vízenergiák, mint a két ellentétes erő illetve az őket mozgató szélenergia egyensúlyának megteremtése magunkban. Minden testi folyamat, de gondolat is leírható ezekkel az energiákkal, tehát úgy is tekinthetünk a jógára, mint az energiák egyensúlyba terelésére. Számos jógaút létezik, különösen napjainkban.
Test - lélek
A nyugati felfogás szerint a testünk atomokból és molekulákból, sejtekből épül fel, tehát anyagi, önmagában valóságos. A védikus felfogás szerint a test is energia, a test a tudat hordozója és mint energia minden egyes pillanatban folyamatos változásokon megy keresztül. A test burok, amely a szellemet, a belső önvalónkat rejti, amit a jóga által megismerhetünk.
Ha a jóga a tudatfolyamatok kontrollálását jelenti, akkor miért tekergetjük a lábunkat, nyújtjuk a hátat, a csípőt vagy miért állunk hosszasan féllábon? Kérdezhetnénk. A válasz egyszerű: kívülről haladunk befelé, a durvább felől a szubtilisabb felé, tehát a testen keresztül kezdünk el hatni az elmére. Ahogy észrevesszük, hogy a testet irányításunk alá tudjuk vonni, annak működését meg tudjuk figyelni, akkor ezzel kihatunk a tudat folyamatira is. A nem zabolázott testhez elhanyagolt tudat tartozik és fordítva. A Kikelet Jógaközpont óráin ezen a szellemi és gyakolrati úton haladunk, mert tudjuk: a tudatfolyamatok és a test között megfelelés van. Ha valamit gondolunk, akkor a gondolatok a fizikai testre is hatással vannak, ezt nagyon könnyű belátni, ha például mérgesek vagyunk szinte felrobbanunk, szapora lesz a szívverés, vörös a fej. Ha félünk, felhúzzuk a vállakat, megfeszítjük az izmainkat. Gyakran halljuk, hogy az adott betegség biztos lelki eredetű. Pszichoszomatikus. Ez tényleg így van. Csak a jóga szerint minden az! A jóga segítségével ezeket az analógiákat tapasztalhatjuk meg, ezeket az összefüggéseket érhetjük tetten.
A jóga gyakorlati pszichológia
A jógában egyformán fontosak a szellemi és a fizikai gyakorlatok, még ha sokszor elsősorban általában a fizikai gyakorláson van is a hangsúly. A szellemi gyakorlatokat bármikor végezhetjük. A jógát nem csak akkor gyakorolhatjuk, amikor egy ászanát kitartunk. Minden olyan helyzetben jógázunk, amikor figyeljük és uraljuk gondolati és érzelmi folyamatainkat. Ha fékezzük vágyainkat, indulatainkat, félelmeinket, türelmetlenségünket, de lustaságunkat, tisztátalanságunkat vagy közönyösségünket is akár. Az életvitel maga a jóga és egyben gyakorlat, ugyanolyan hatással bír, mint a jógateremben végzett egyik vagy másik póz.
A jóga nyolc foka
A jóga nyolc részből épül fel, ezt jelent a jóga nyolc foka. Az alapot nem az ászanák képzik, hanem a jámák, az erkölcsre vonatkozó intelmek avagy az öt tilalom és a nijámák, az öt tanács. Ilyenek az erőszakmentesség, hogy ne ártsunk se tettel, se szóval, se gondolattal önmagunknak és másoknak. Mindig maradjunk hűek az igazsághoz, azaz igaz módon való cselekedjünk. Ne vegyük el a másét, ami nem a miénk, embertársainkkal ápoljunk megfelelő kapcsolatot, tartózkodjunk a kapzsiságtól, a gyűjtögetéstől, a dolgok felhalmozásától. A nijámák a következők: tartsuk a testet és gondolkodást tisztán, elégedjünk meg azzal, amink van, gyakoroljunk önfegyelmet, végezzünk öntanulmányozást és végül akaratunkat Istennek szenteljük, amelyben nincs helye az én-nek, az enyémnek. A „Legyen meg a te akaratod”. Továbbhaladva a fokokon: az ászanák segítségével, azaz a testtartásokkal, a jógapózokat gyakorolva erős és egészséges állapotba hozhatjuk a testet. A jóga tárházában találhatóak az energiák terelésére vonatkozó gyakorlatok a légzésen keresztül, ez a pránájáma. A pratjáhára a tudatnak segít, hogy elfordulhasson a külső tárgyaktól, lemondhasson vágyairól. A dhárana, dhjána és a szamádhi a legbelsőnkbe engednek betekintést, a koncentráció, a figyelem összpontosításával és a meditációval. Végül a szamádhi egy magasabb, megváltozott tudatállapotot jelöl, ahova a jóga eszközeivel eljuthatunk. Ez az astánga, azaz a nyolc fokú jóga, amelyek rendszeres és kitartó gyakorlása által elérhetjük a megszabadulást vagy más szóval a megvilágosodást.
Az ászanák - a jógagyakorlatok
Patandzsali korában nem a fizikai gyakorláson volt a hangsúly, napjainkra viszont egyre inkább a mozgással járó testgyakorlatok kerülnek előtérbe. Ez egyáltalán nem baj, hiszen a nyugati ember számára így megközelíthetőbb a jóga. A legfontosabb, hogy rendszeresen és kitartóan gyakoroljunk. Figyeljük meg magunkat, kerüljük el a túlfeszítést, a türelmetlenséget, az erőszakosságot, ezzel máris az első jámánál tartunk, a nem ártásnál, önmagunknak se ártsunk. Törekedjünk ezek megtartására vagy legalább tudatosítsuk őket – már ezzel is jógázunk. Az egyes elvek betartása fokozatos tudatosságot igényelnek, lépésről lépésre, fokról fokra, azaz elvről elvre haladjunk. Figyeljük meg az ászanák közben önmagunkat, hagyjuk a gondolatokat, törekedjünk arra, hogy a pillanatban elmerülve találkozzunk az egyensúlyban lévő önvalóval. Mindenkinél máshol vannak a határok, a testhelyzet ezért akkor hatékony, ha a test és a tudat megnyugszik benne, ha nem háborognak a gondolatok.
Néhány jótanács a gyakorláshoz
Gyakorlás előtt legalább egy órával ne együnk, lehetőség szerint üres gyomorral, vagy ha reggel érkezünk éhgyomorral jöjjünk. Az óra előtt ürítsük ki a hólyagot és a beleket. Az ászanázás előtt, ha megfürdünk és tiszta a test, észrevesszük, hogy könnyebben tudunk mozogni. Közvetlenül a gyakorlás után ne fürödjünk meg lehetőség szerint, csak egy kis idő után. Kényelmes öltözékben, a gyakorlatokat egy erre a célra kihelyezett matracon vagy szőnyegen végezzük, amelyet utána pakoljunk el, és ha otthon gyakorlunk, más célra ne használjuk. Bármelyik napszak kedvező a gyakorlása, reggel kevésbé megy könnyen, ha a test még merev, de hamar bemelegszünk. A szellemünk ebben az időszakban a legfrissebb. A reggeli gyakorlás hatására jobban fog menni a munka. Amennyiben napközben gyakorlunk, a napot kellemesen fel lehet dolgozni és a délutánt is aktívan lehet később tölteni, hatékonyabbak leszünk. Este pedig az ászanázás felfrissít, ha nagyon fáradtak vagyunk, és jobban is tudunk aludni utána. A gyakorlás helye legyen tiszta, jó levegőjű, csendes. Nyitott és csukott szemmel is gyakorolhatunk, a kezdők jobban meg tudják figyelni a helyzeteket ha nyitva van a szemük, de minél gyakorlottabbá válunk, annál inkább érezni fogjuk, hogy lehunyt szemmel jobban tudunk befelé figyelni és átadni magunkat a pózoknak. Az ászanákban az orron keresztül lélegzünk. Az ászanák gyakorlása után mindig pihenjünk, legyen alkalmunk feldolgozni egy 10-15 perces relaxációban a pózok hatását.
Menstruáció alatt, főleg az első napokban, kerülhetjük a gyakorlást, néhány póz viszont jó hatású lehet a későbbi napokban, de semmiképpen ne végezzünk gyertya- vagy fejállást ebben az időszakban. Várandósok 14 hetes kortól jógázzanak és a számukra kifejlesztett kismama jóga órán vegyenek részt. Magas vérnyomással ne kezdjük a gyakorlást fordított testhelyzetekkel. A többi fennálló betegségeknél oktatónk örömmel ad tájékoztatást, útmutatást.
Óratípusok
Ha kezdő vagy lehet, hogy nem igazodsz el még az óratípusok között, de ez nem baj, hiszen mindegyik órát választhatod kezdőként, ez a jó hír. Az oktató külön figyelmet tud szentelni a gyakorlóknak, általában törekszünk arra, hogy könnyítéseket adjunk, eszközöket használhass. A dinamikus órák (dinamikus hatha, vinyasa flow) általában jobban megizzasztanak, jobban igénybe veszik az izmokat. A hatha, női, yin jóga órákon pedig elmélyültebb gyakorlást lehet megvalósítani. Hogy kiket várnak a kismama, babás ill. gyerek és a játszóházba az egyértelmű. Szenior jógára a 60+, illetve, az idősebb korosztály és azok akik nagy túlsúllyal rendelkeznek, járnek. Az órarendekben külön nőkre szabott órákat is elhelyeznek, itt külön a női nemi szervek és a hormonháztartás kerül előtérbe. Gerincjóga órák gyakorlatilag hatha jógaórák, csak fókusz kerül a gerinc, a hát és a csípő területére. Ha maradt még kérdésed írj, örömmel válaszolunk.