A három "ártó" energia 1. rész

Mi mindannyian 5 őselemből vagy más néven őselvből vagyunk, amelyet az ajurvéda (élettan) gunáknak nevez (szattva: éter-szél ősanyag, radzsasz: tűz-víz ősanyag, tamasz: víz-föld ősanyag). Ezek az őselvek alakítják ki, hogy milyen alkatok vagyunk, hogy mit és mikor szeretünk enni vagy inni, mennyi alvásra van szükségünk, hogyan reagálunk a stresszre és, hogy milyen típusú betegségek jellemzőek ránk. Az elemek összetétele mindenkiben más, ezért mindenki teljesen egyedi és ezért van egyedi terápiára szüksége. Ráadásul az összetétel folyamatosan változik, függ egy állapottól, a kortól, napszaktól, évszaktól, minden egyéb külső körülménytől. Ez az ajurvéda lényege. Az élettan célja, hogy a testben lévő energiák között az egyensúlyt helyreállítsa, egy olyan állapotot teremtsen amely megalapozza a jógát. Különbséget kell tennünk gunák és doshák (ártó energiák) között. A doshák a gunákból származnak, amikor az őselvek egyensúlya megbomlik ártó energiaként jelennek meg bennünk. Ezek az energiák irányítják működésünket.

A három dosha:

víz - kapha

tűz - pitta

levegő - váta

Kicsit úgy kell ezt elképzelni, hogy a test olyan, mint egy üst, ami alatt ég a tűz. Hogy mekkora tűz ég alatta azt a levegő mennyisége szabályozza. Az üstbe víz és az élethez szükséges táplálék kerül. A táplálékot és a vizet a tűz felmelegíti, ha túl nagy akkor túl gyorsan elpárolog a víz, a táplálék pedig megég - lefogy és szinte megég a test. Ha túl kicsi a tűz, akkor nem tudnak megfőni a hozzávalók - ez vizes, nyákos túlsúlyt eredményez - az ember elhízik és rengeteg méreganyagot halmoz fel, hiszen sokat nem dolgozott fel. Sokszor a belső intelligenciánkkal egyensúlyt teremtünk a táplálék mennyiségével és milyenségével, ha viszont nem akkor leszünk betegek.

Ha a levegő (szél) a sok, akkor vagy elfújja a tüzet vagy felfokozza a vizet, attól függően, hogy melyik van túlsúlyban. Ha viszont kevés a szél, akkor pedig nem tud megtörténni az átalakulás, nem tud eléggé felforrni a víz, nem tud eléggé égni a tűz.

Ahhoz, hogy egészségesek tudjunk maradni a három energia egyensúlyára van szükség. Ha a folyamatok egyensúlyban történnek akkor nem keletkezik salak, a test jól ellátott és egészséges.

Minél jobban eluralkodik az egyik (vagy két) energia a testben, annál súlyosabb a betegség. A természet energiaegyensúlya sosem borul fel teljesen, mindig csak egy része, valahol máshol egyensúlyozva lesz - ez maga a szamszára, az élet, amely egy folyamatosan mozgó, örvénylő folyamat, az energiák "harca".

Amikor az ember megszületik már ebbe az örvénylő szamszárába lép be és célja, hogy megteremtse az egyensúlyt. Ha erre képes élni fog, ha nem akkor betegségei lesznek, ha pedig súlyosan borul az egyensúly akkor következik be az az állapot, amit úgy hívunk halál.

Amikor bekövetkezik a halál az energia nem vész el, csak amiből sok volt kevés lesz, amiből meg kevés abból sok.

A jógi nem megszüntetni akarja ezeket az energiákat, hanem uralni azokat és ezáltal egyensúlyban tartani őket. Az erő (sakti) fejlesztése által lesz képes erre. Ezért aki a jóga (iga) útjára lép először meg kell ismernie az ártó energiák működését és azok szabályozását.

Azok, akiknél a víz van túlsúlyban "vizes" betegségekben szenvednek - nekik tüzes és szeles étrend és életvezetés a terápiájuk.

Azok, akiknél a tűz van túlsúlyban "tüzes" betegségekben szenvednek - nekik a vizes és szeles étrend és életmód a terápiájuk.

Azok, akiknél a szél van túlsúlyban "szeles" betegségekben szenvednek - nekik a tüzes és vizes étrend és életmód a terápiájuk.

Ősszel és tavasszal a szél van túlsúlyban, viszont azt fokozzák a hideg, fagyasztott, nyers és száraz ételek.

Nyáron a tűz kerül túlsúlyba, amit fokoznak nagymértékben az alkohol vagy az erős ételek, de a túl pörgős életmód is.

Télen a víz van túlsúlyban, kerülni kell a hideg, nehéz ételeket, a délutáni alvást és mozogjunk minél többet.

Ennek alapján a vata csökkenthető az ellentétes minőségekkel, mint például meleg, olajos, tápláló ételekkel, lassú és nyugodt tevékenységekkel és mozgásokkal. A pitta csökkentése hideg ételekkel és italokkal történhet, vagy száraz, nyers ételekkel. A kaphát pedig könnyű, egyszerű, kevésbé fűszeres ételek ellensúlyozzák.

A étrend, a táplálék íze meghatározza, hogy melyik energiára van hatással:

a szelet fokozza: a keserű (bánatot és búslakodást növel) és a fanyar (félelmet, szorongást, aggódást kelt)

a tüzet fokozza: a savanyú (irigységet és gyűlöletet kelt) és a csípős/pikáns (haragot, dühöt és agressziót növeli)

a vizet fokozza: az édes (vágyakozás és ragaszkodás növelése) és a sós (mohóságot és kapzsiságot növeli, a nem-tudást kelti)

Ha az íz megjelenik akkor az adott ártó energia is megjelenik, felfokozódik.

Ennek alapján

- a szél típusú betegségeket gyógyítják:

édes, savanyú és sós ízek

- a tűz típusú betegségeket gyógyítják:

édes, keserű és savanyú ízek

- a víz típusú betegségeket gyógyítják:

csípős, savanyú és fanyar ízek

Ízek szerint:

Keserű: csökkenti a tüzet és a vizet - növeli a szelet

Fanyar: csökkenti a tüzet és a vizet - növeli a szelet

Savanyú: csökkenti a szelet - növeli a tüzet és a vizet

Sós: csökkenti a szelet - növeli a tüzet és a vizet

Csípős-pikáns: csökkenti a vizet és a szelet - növeli a tüzet

Édes: csökkenti a szelet és a tüzet - növeli a vizet

A megfelelő étel megválasztásával nagymértékben tudjuk befolyásolni az ártó energiákat bennünk.

Itt elérhető egy könnyen kitölthető dosha-teszt>

A hat ízre példák: ÉDES: cukor, méz, rizs, búza, tej, tejszín, vaj, fehér kenyér; SÓS: minden, ami sós :) SAVANYÚ: citrom, ecet, joghurt, egyéb erjesztett termékek, paradicsom, savanykás gyümölcsök KESERŰ: leveles zöldek (cikória, endívia, spenót, saláta), uborka, citrom vagy narancs héja, kurkuma; CSÍPŐS: erős paprika, bors, hagymafélék, gyömbér, retek, erős fűszerek FANYAR: bab, lencse, káposzta, brokkoli, karfiol, zeller, burgonya, alma, körte Az ízek mellett az ételek további hat jellemzője: nehéz vagy könnyű – pl. a búza nehéz, az árpa könnyű, a marhahús nehéz, a csirke könnyű, a sajt nehéz, a tejföl könnyű; olajos vagy száraz– pl. a tej olajos, a méz száraz, a szójabab olajos, a lencse száraz, a kókusz olajos, a káposzta száraz; meleg vagy hideg (hevíti, vagy hűti a testet) – pl. a bors meleg, a menta hideg, a méz meleg, a cukor hideg, a tojás meleg, a tej hideg Az ájurvéda szerinti kiegyensúlyozott étrendnek minden étkezéskor tartalmaznia kell mind a hat ízt. Nem kell minden alkalommal tobzódni az ízekben, csipetnyi fűszerrel is pótolhatjuk azt az ízt, ami éppen hiányzik az adott ételből.

A terápia azért nehéz, mert sok esetben két ártó energia egyensúlya bomlik meg, kettő van túlsúlyban, ezért például egy tüzes, szeles túlsúlyos embernek nehéz dolga van, az édes íz egy jó választás, mert növeli a vizet és csökkenti a szelet és a tüzet, de a többi íz összetett, míg a savanyú ugyan a szelet csökkenti, de a tüzet növeli és így tovább. Fontos, hogy a beállítottság, alkat mellett az adott betegség (azaz az energia megbomlás, túlsúly tünete) milyenségét is megvizsgáljuk.

A következő bejegyzésben a megfelelő életmódról fogok írni, hogy milyen módszerek segítik az ártól energiák uralását.

Mentés

Mentés