A jóga a csend
Ma hajnalban, amikor levittem a kutyát sétálni nagyon megérintett a csend. A MAUNA. Gondoltam, írok erről ma nektek.
Éjszaka megszólalt valamelyik lakásban a riasztó, visszaaludni már nem tudtam, töprengeni annál inkább. Ahogy megtörte az éjszakát ez az éles hang, azon gondolkodtam, mekkora érték lett a városban a csend. Nemcsak nagy fényszennyezettségben éljük kényelmes életünket, hanem nagy hangszennyezettségben is. Mindkettő arra kényszeríti az embert, hogy gyakorlatilag folyamatosan védekező tudatállapotban legyen. Ha pedig már látszólag kiiktatta és fel sem tűnik neki a szennyezettség, ha a folyamatos zajt már meg se hallja és a sok fény sem zavarja, akkor már alkalmazkodott ehhez a helyzethez. Hozzászokott. De az nem azt jelenti, hogy ez így jó, hogy ez így természetes. Azt jelenti, hogy tűr. A tűrés viszont feszültséget okoz.
Minél hangosabb vagy, annál messzebbre távolodsz önmagadtól, de a másiktól is. Gondolj csak arra, mikor veszekszel valakivel, annyira eltávolodsz a saját lelkedtől és az övétől, hogy szükség van a nagy hangra. Ezért, akik nagyon tisztelik vagy szeretik egymást, mert mondjuk szerelmesek, halkan beszélnek a másikhoz, máskor már csak suttognak. Van, hogy szavak sem kellenek, olyan közel vannak egymáshoz lélekben. Nem is csak a külső hangokról van szó, amikkel telítődünk. Belül is állandóan megy a műsor. A tudat olyan, mint a majom a fán, ugrál ágról ágra, megállás nélkül szövi, sokszor összefüggéstelenül a gondolatok hálóját.
A jóga segít megtalálni a csendet. Ez a mauna. Az a belső csend, amikor megáll tér és idő. Amikor már a lélegzeted sem hallod. Amikor az érzékek kapuja bezárul. Ilyenkor a csendből, mint a tengerből fel-felbukkanhatnak emlékek, gondolatok. Van, hogy érzelmek. Ha leülsz, neked is megmutatkozhatnak. Figyeld meg, neked mit üzen a tudatalatti. Olyan edzés ez az elmének, mint a súlyzózás a karizmaidnak. Edzd magad és maradj ülve, csendben. Újra meg újra tereld vissza a figyelmed. A jóga célja ez a tudatállapot. Nem az ászana, nem a egykezes kézenállás, a kisujjon pörgés, nem a színváltós jóganadrág. Hanem a belső csend. Az ászana csak előkészíti, hogy ülni tudj ebben a csendben. A jóga egy helyben levés. Hogy meg tud hallani az üzeneteket, a válaszokat, amik ott vannak már bent. Az ászana erőnlétet fejleszt, önuralmat ad, hogy amikor már kész vagy arra, hogy szembenézz önmagaddal, akkor az megtörténhessen. Csak így érheted el a megvilágosodást.
Hihetetlen képeket láthatsz a közösségi médiában, varázslatosabbnál varázslatosabb helyszíneken, hajmeresztőbbnél hajmeresztőbb testhelyzetekben. Szikla szélén, hegy tetején pózok. Ezért próbáljuk NaJóval az oktatóképzésen kiírtani a leendő jógaoktatók szókészletéből a "póz" szót. (Sokszor én se tudom elhagyni sajnos, annyira beitta már magát.) Szóval a póz azt jelenti, úgy csinál mintha, pózol a pozőr. De nem jógázik! Az igazi jógimesterektől nem látsz ilyen képeket, ezért ne frusztráld magad és ne kenődj el, ez nem jóga. Ha viszont már ülni tud, akkor tudd, hogy jógázik. És kétségtelen, az üléshez, a belső csendhez az ászanákon keresztül vezet az út, ezért gyakorolj. Adj hálát, hogy van egy egészséges tested, mozog, változik, hajlik, erősödik. A maunához, a mozdulatlansághoz a mozgás juttat el. Chitta vritti nirodah - a jóga az elme hullámainak lecsendesítése - mondja Patandzsali - a mozgás megállítása. Ennyi.
A tegnap esti telihold hatalmas fénnyel árasztotta el az eget, mától viszont kezd megint picit sötétülni a minden. A fogyó hold a befelé fordulást segíti. Ezt a természetes kinyílást és összehúzódást kellene mindig követnünk nekünk belül is.
Csendesedjünk el. Ssssssss.🙏
Namasté
Alexandra