A jóga hatalom
Pont 20 éve ezen a napon halt meg Yehudi Menuhin, a valaha élt egyik legnagyobb hegedűművész. Első munkahelyem a Kempinski szálloda volt, amikor megnyílt akkor kezdtem el ott dolgozni, mégpedig a recepción. Rengeteg hírességgel kerültünk közeli, közvetlen kapcsolatba, ott szállt meg Madonna, Michael Jackson, Mick Jagger és folytathatnám még hosszasan a sort, ami viszont a lényeg: a Kempinskiben aludt Yehudi Menuhin is. Örök emlék marad nekem a vele való találkozás. Megállt a pult előtt és kért valamit a szobájába. Bajban voltam, mert nem ismertem fel. Megkérdeztem, hogy hogy hívják. Halálosan vérig sértődött, elég agresszívan, felcsattanva kikérte magának. "You dont know who I am???" Aztán még morgott néhány kellemetlen mondatot, majd hátat fordított és faképnél hagyott. Akkor nemhogy nem tudtam, hogy néz ki Menuhin, azt főleg nem tudtam, hogy nem csak hegedűművész, hanem JÓGI és hogy egyszer még hálás leszek neki. Csak pufogtam magamban, hogy micsoda hülye az ilyen. Mondjuk nem tudom, miért érintette ennyire érzékenyen tudatlanságom...de mindenkinek lehet rossz napja. Menuhin nem akárkitől tanult ám, egyenesen BKS Iyengar volt a mestere, sokszor magával is vitte a turnékra és fáradhatatlanul gyakorolt vele. A kis Yehudi egyébként már gyerekként színpadon állt, 13 volt, amikor Einstein Berlinben egy koncerten hallotta, majd azt mondta "Jó, most akkor tudom, van Isten. Csodák még léteznek, a jó öreg Jehova pedig végzi rendesen a munkáját, ahogy kell." - utalva arra, hogy Menuhin Isten adta tehetséggel rendelkezik. És, hogy mitől volt ennyire jó? Azt mondják róla, hogy képes volt teljes erejével arra koncentrálni, amit éppen csinált. Ezt hívjuk a jógában egyhegyűségnek, dháranának, ez a jóga egyik lépcsőfoka, a meditáció előszobája. A dháraná összpontosítás, a tudat oly módon történő fegyelmezése, hogy a figyelem tartósan, egy valamire fókuszál, úgy, hogy az a valami közben érzelmileg közömbös lesz. A felmerülő tudatmozgások pedig, a citta vrittik, ahogy Patandzsali mondja, szépen lassan elcsendesednek. Az elme hullámzása lenyugszik és megszűnik. Citta vritti nirodah. Elképesztően nehéz gyakorlat. Olyan, mintha odatűznéd egy gombostűvel a tudatod valamihez, majd addig tartod azon rajta, amíg akarod. Ráadásul anélkül, hogy bármit is gondolnál arról a dologról. Óriási erő szabadul fel ilyenkor. Ha rajta tudod tartani valamin a figyelmed, amin te akarod és addig amíg te akarod az hihetetlen nagy hatalom. Persze jó értelemben. Próbáld csak ki!
Ülj le egy csöndes helyre és rakj magad elé valamit. Sokszor szokták gyertyalánggal gyakorolni, de én ezt kezdésként nem javaslom, mert a láng mozog, lobog, Egyébként sem ajánlott lángba nézni tartósan, fixálódva, ha valaki például epilepsziás vagy bármilyen, akár enyhe pszichés állapottal küzd. Tehát válassz inkább valamit, ami stabil. Mondjuk egy almát. Egy ceruzát. Egy bármit. És miután elhelyezkedtél keresztezett lábú ülésben, megfelelő a testtartásod és a légzésed, csak kezdd el megfigyelni. Ne minősítsd. Talán egy másodpercre sikerül elkapnod egy idő után, hogy abbamarad a folytonos, gondolati hullámzás. Akkor érted el azt, amit a jógában úgy hívunk egyhegyű, koncentrált figyelem. Ki akarna többet, mást? Egyébként Menuhinról még annyit, hogy ő a ma oly divatos világzene "feltalálója", még bőven a Beatles előtt találkozott Ravi Shankarral, a híres szitár-művésszel és indiai klasszikus zenét dolgoztak fel együtt. Rendkívül környezettudatos volt, ott volt az elsők között, aki elektromos autóval járt. Úgy tartják, hogy az ő hatására került a jóga nyugatra, addig piszkálta Iyengart, hogy ezt neki köszönhetjük. Iyengar kötélnek állt és megírta a jóga egyik legfontosabb, számunkra is fogyasztható könyvét, a Jóga új megvilágosításban címűt, amihez, ha jól emlékszem, Menuhin írta az előszót. Hitt a spontaneitásban, azt mondta az ember legszentebb eszköze intuíciója. Hát így. Szerintem mi is gyakoroljunk fáradhatatlanul! Namasté, Alexandra #dhárana #most #itt #Menuhin #BKSIyengar #justpractice #andalliscoming