A jóga feldolgozás
Értékes időszak jön, hiszen az érzelmek kerülnek előtérbe. Itt a Rák. Ehhez a jegyhez tartoznak a gyomor, az emésztőrendszer, valamint a a test lágy részei, például a mellek. Most jön a család, az anya-gyermek viszony, az apa-gyermek kapcsolat, a nagyszülőkkel és rokonokkal együtt töltött vagy nem töltött élet. De ide tartozik a fantáziálgatás, az álmodozás, a múltba révedés, az emlékek felidézése is, a nosztalgiázás. A Rák bolygója a Hold. Mivel nőies jegy, ezért egy lágy, finom, érzelmes időszak vár ránk. Folyamatos hangulatingadozás és érzelmi túlcsordulás, hihetetlen érzékenység, lelkizés, révedés, merengő áramlás. A mi lenne ha, a mi lett volna ha, a majdnem. A Rák eleme a víz. Imbolygó, sokszor láthatatlan, a nem egyértelmű bennünk történő szüntelen kavargás.
A megemésztetlen élmények, tapasztalások, sérelmek most felszínre jönnek, kidobhat magából mindent a tudatalatti, amit jó alaposan becsomagolva, dunsztos üvegbe elraktál. Kérdés, hogy kinyitod-e az üvegeket, kiadod-e végre magadból vagy lenyomod, tuszkolod magadba tovább.
Bartis Attila, az egyik kedvenc íróm, mondja, hogy a fotográfia azért csodálatos, mert képes egy adott pillanat érzését felerősíteni, amit akkor élt át az ember, amikor megnyomta az exponáló gombot. Szinte felnagyítja azt a momentumot. Nincs jövő meg múlt, hanem egyetlen egy pont van csak, amikor ez a kettő összeér: a fénykép a folyamatos jelen. Ezért szeretem egyébként nagyon a fotóművészetet, mert összesűrűsödnek benne a történések és ha jó, azaz ha összeáll a kép, akkor megnyilvánul a mindenség. Na valahogy így kellene túlélni ezt az időszakot, nem nagy új dolgokat tenni, viszont felidézni a múltat. Ezáltal kitisztul a jelen. Nagyon jó lehetőség lesz ehhez a holnap reggeli gyakorlás, a 108 Napüdvözlet, de a vasárnap esti Jazz'n Flow-s gyakorlás is. Mindkét alkalommal erre fogjuk helyezni a hangsúlyt.
A Rák szereti azért tisztes távolságból szemlélni az eseményeket, de most pont ez lesz a kihívás. Szerintem menj bele, ne hátrálj meg, bújj ki a páncélodból és helyezz hangsúlyt most a feldolgozásra. A zavaros vízből szűrd ki, láss tisztán. Fizikai szinten, ha alulműködik a savtermelés, akkor az annak biztos jele, hogy nem fordítasz kellő figyelmet életed eseményeid feldolgozására, megemésztésére, ilyenkor a táplálék, de maga az élmény is emésztetlenül, feldolgozatlanul jut tovább vagy marad, pang, fog, eldugul.
Persze az ellentéte is igaz, aki úgy érzi túlzott a savtermelése, az túl nagy energiát fektet a feldolgozására. Leggyakrabban azért ilyenkor az a helyzet, hogy túl sok az élet, olyan sok az élmény (munka, párkapcsolat, hétköznapok), legyenek azok rosszak vagy jók, hogy nem bírjuk el és túl gyors és túlzott hővel történik az emésztés. Fizikai szinten is begyulladunk.
A Rák az: állj már meg!
Az irodalom, a fotó előtt áll tulajdonképpen első helyen nálam a film áll. Az egyik kedvenc filmem, az olasz rendező, Sorrentino, Ifjúság című zseniális mozija az érzelmekről szól és, hogy vajon túlértékeljük-e az érzelmeket vagy sem. Az érzelmeket nem lehet túlértékelni, csak az érzelmek számítanak - hangzik el a végén, ez a nagy tanulság. Szerintem is így van. A jóga ebben segít nekünk, hogy az érzelmeinkkel tudjunk mit kezdeni, segít "jól" megélni őket, leginkább megfékezni azokat, nem engedi, hogy elszabaduljanak, hogy szaladjanak szerteszéjjel, mint a vad lovak. Megzabolázni önmagam, ez a jóga egyik célja, vezetni önmagam. Nem bevonódni, semmilyen szinten, persze akkor sem ha jó. Nem ugrabugrálni örömömben, de nem is padlót fogni bánatomban.
A mitológiában a Nap kérésére rák hozza fel a Földet a tenger mélyéről, ő az, aki teremt, a régi hiedelmektől megszabadít, páncélját ledobva felszabadíthatja magát. De csak hatja - tehát az esélye megvan rá. Mert a rák csak piszkálódhat is, akadályozhat is, hátráltathat. De minden burjánzik, minden ereje teljében, minden esély megvan most.
Az évkörön végigvándorló Nap elhagyja élete delét. Elkezdenek rövidülni a nappalok.
Ez arra figyelmeztet, hogy nem ülhetsz a babérjaidon, az év, azaz az életsorsod következő felében, a természet mintáját követve, egészen más feladat vár rád. Kezdd azzal, hogy napokban, most a nyári napfordulókor megállsz és visszatekintesz.
Tudd, hogy amit eddig elvetettél, az kikél és megsokasodva visszatér. Tudatosítsd. És azt is, hogy ez így lesz mindig.
Korábbi cselekedeteid termésének learatása után a befelé fordulás és az önmagadba szállás időszaka fog következni, hogy majd, amikor a téli napfordulóhoz érkezel, a sötétség mélyéhez, az elmúláshoz, akkor mindentől eloldottan legyél képes ott és akkor átvinni a fényt, a halhatatlan lényeget tartalmazó tudatosságot.
Középen lenni. Tanuljuk meg ezt ebben a hónapban. Rajta hát.
Gyakoroljunk fáradhatatlanul!
Namasté,
Alexandra