Nőj fel!
Ma hajnali 5-kor kidobott az ágy. Téli napforduló, a fény ünnepe - ez van ma, úgyhogy picit sem bántam, hanem siettem is gyakorolni.
Mától kezd el nőni a fény a világban, rövidülnek az éjszakák, nőnek a nappalok.
A Téli napforduló a felnőtté válás.
Szerinted ki a gyerek?
Szerintem a gyerek zabolázatlan. Maga a fékezhetetlenség, a korlátok nélküli szabadság. A gyerek azt csinálja, ami neki jó. Énközpontú. Kizárólag a vágyai irányítják. Sokszor arra megy amerre könnyebb. És kicsit sem gondol a következményekre.
Nem tudatos. Igen.
Az ösztönei vezérlik.
Nem a fény.
A felnőtt rájön, hogy döntései befolyásolják az életét, hogy hatással van magára és másokra. Tudja, hogy a nem korlátok között tartott szabadság nem is szabadság, hanem szabadosság. Hogy a kettő más. Hogy a szabadosság csapongás. Aki csapong, annak az elméje nem koncentrált, nem egyhegyű.
A jóga a fény ünnepe, az igaz szabadság ünnepélése, amikor elme, test és szív egyesül.
Jóginak lenni nem a könnyű út. A jóga ugyanis egy folyamatos (békés) ellenállás. Egy állandó harc. A jóga a kamaszkoron átívelő felnőtté válás. A jóga felkelés!
Hogy mikor lesz belőled felnőtt? Aki túl hamar felnő, nincs meg a kellő gyerekkora és nagy valószínűséggel küzdelmes lesz később az élete, nehéz lesz felnőttkora. Nem attól vagy felnőtt, hogy elmúltál 18, de attól sem, hogy elmúltál 48. Ha a szüleid gyerekek maradtak, nem voltak elég érettek a felnevelésedre, akkor lehet, hogy túl korán neked kellett felnőnöd. Túl hamar kellett felelősséget vállalnod saját cselekedeteidért. És akkor lehet, hogy sokszor rossz döntést hozol.
Bocsáss meg nekik és bocsáss meg magadnak!
Jóginak lenni azt jelenti, megtalálni a válaszokat, önmagunkat, önmagunk életét élni, nem azt, amit elvár tőlünk az anyánk, az apánk, a főnökünk, a barátnőnk.
Frank Zappa mondja, hogyha szerencsétlennek érzed magad és boldogtalannak, mert nem magadra, hanem az anyádra, az apádra, a tanárodra, a papodra vagy valakire a tévéből hallgattál arra vonatkozóan, hogy neked hogyan kellene élni az életedet, akkor megérdemled.
Kemény szavak, de valahogy én is így gondolom. Nőj fel!
Az élet a fény oldalán egy állandó küzdelem, mert sokszor nem egyezel az átlaggal, a „normálissal”, nem olyan vagy, mint ahogy élnek a mások. Nem úgy eszel, nem akkor kelsz és nem akkor fekszel, nem gyújtasz már rá, csak meg reggel vagy este a füstölőt és a gyertyát. Saját magaddal küzdesz, nem másokkal, magaddal szemben lázadsz, nem a külvilággal.
A jóga segít megtalálni a te saját utadat, bevilágítja, mint egy fáklya, aztán egyre jobban felgyújtja benned az árvát. Segít törni az utat. Biztonságot ad.
Legyél önmagad és kitartó, ne engedd magad kibillenteni, ezt súgja a fülembe nap, mint nap.
Maradj igaz.
Félelmeid, mások negatív véleménye befolyásol, hatással van rád és korlátoz önnön szabadságodban. Mint visszahúzó és visszatartó erők ólomszerűen tartanak mások sokszor fogva és nem engednek, hogy megvalósítsd az álmaidat.
A jógi önmagától szabadítja fel önmagát!
A legnehezebb viszonyunk önmagunkkal van. Tegye fel a kezét, aki békében van önmagával, aki elégedett a külsejével, a tulajdonságaival. Ha hazaékezünk önmagunkhoz a jóga segítségével, akkor tudatosul bennünk, hogy mennyire jók vagyunk. Mennyire pont elegek, mennyire tökéletesek.
Hogy nem kell semmi ahhoz, ami segít a magány ellen, a bizonytalanságok ellen, a boldogtalanság ellen. Az egyedüllét megszűnik magány lenni többé, inkább olyan elképesztően értékes idő lesz, amelyet kreatívan és figyelemmel, önvizsgálattal tudsz tölteni.
A felnőtté válás ajándék. Magától értetődőnek vesszük, pedig egyáltalán nem az. Az önállóságunk, a másoktól és tárgyaktól való nem függésünk: áldás.
Tudni, hogy nem függök a másiktól szabadság.
Állandóan mások életét akarod élni, máshoz hasonlítani, arról fantáziálsz, úgy neked sokkal jobb lenne. Kell a göndör haja, a fiatal kora, a magas beosztása, a szerelmi élete, a boldognak tűnő házassága.
Akarod a várandós hasát, az anyjával a jó kapcsolatát, az apjától kapott biztonságát, a nagy családját, a sikerét, a hírnevét, a tehetségét. Mindeközben észre sem veszed, hogy ebben egyre jobban eltávolodsz önmagadtól.
Azt gondolni, hogy ezektől leszel boldog: áltatás!
Ne függj külső dolgoktól és adj inkább hálát azért, amid van. Mert mindenkinek van valamije, amiért hálás lehet.
Amikor elveszíted, hogy hálát adj, ha minden természetes, amid van, akkor veszted el önmagad. Akkor még a gyermek működik benned, nem a felnőtt.
Gyakorold a hálát, hogy megtapasztald a legtökéletesebb önmagad, az a tökéletességet, aki te tudsz lenni.
Jóginak lenni világítás a sötétségben. Használd ezt a képességed.
Áldott Téli Napfordulót!
Namasté
Alexandra