A tápláló család
Holnap lép be a Nap a RÁK zodiákusba, előtérbe kerül a család, mint kis közösség, a viszony a szülőkkel, a kapcsolat a gyerekekkel. Hangsúlyosak lesznek a családon belüli szerepek, a családi karma.
A Rák az emlékek, az emlékezés, az emlékek felidézése is, olyan súlyos, régi emlékek jönnek most fel, amiket már jól elrejtettél a páncél alá, ezek most mind, mint öreg kísértetek, kiszabadulnak.
Ide tartoznak a fantáziák és az álmok is, és mivel elsősorban a családi élet érintett, a meglévő családról való fantáziálgatás vagy amennyiben a család hiányát tapasztaljuk, az arról történő álmodozás.
Életem egyik, talán legfontosabb, legnagyobb szerelme azért is volt olyan nagyon meghatározó, így utólag átgondolva, mert amikor elválunk valakitől nemcsak tőle válunk el, hanem mindentől, ami vele járt, tehát a családjától, barátjaitól is.
Nekem egy nagyon szűk, kis családom van, neki pedig nagyon nagy volt. Például minden évben, vidéken, nagy családi találkozókat szerveztek, ahol vagy ötvenen összejöttek, és én nagyon szerettem ezeket az alkalmakat, mert hirtelen az én családom is lett az övé, a gyerekemet is úgy szerették, mintha egy lett volna közülük. Amikor szétmentünk, az új családomtól szakadtam el, ami különösen fájdalmassá tette az elválást.
A család biztonság. Érzelmi biztonság. Védelmező háló. Ha nincs, az embernek magában kell megkeresnie, ami piszok nehéz. Az ember senkivel sem veszekszik annyit, de nem is nevet annyit, mint a saját családjának tagjaival.
A család táplál. Nem csak élelemmel lát el anyád vagy apád, hanem érzelmekkel is. Milyen érdekes, hogy ehhez a jegyhez tartoznak a mellek és a gyomor. Tehát ezek a szervek, testrészek is a táplálékkal és annak megemésztéséről szólnak.
A családtól, amit kapunk csak győzzük feldolgozni - erről szól az egész életünk.
A család ismer, tud rólad mindent. Nincs kritikusabb ember az életemben, mint az anyám, nincs konokabb ember az életemben, mint az apám. A hagyomány szerint a gyerek tanítja a szülőt, a gyerek a mester, a szülő a tanítvány. Próbálok jó mester számukra lenni és közben jó tanítványa lenni a saját gyermekemnek is. Aki ismeri őt, tudja, nem mindig zökkenőmentes a viszonyunk, és ahogy egyre nagyobb kamasz annál nehezebb, mégis minden nap hálát adok, hogy hogy van egy fiam. Nagyon fontos az életemben, sokszor nem beszélek róla, mert a jógatanításom csak közvetetten szól rólam, elsősorban rólatok szól és nem a magánéletemről. De ő ott van minden lépésem, minden döntésem mögött. Ő az, aki olyanná tesz engem, amilyen most vagyok és ő az, aki képes változtatni rajtam, bennem, nagyon sok mindenben.
Szerintem ennél nehezebb szerep nincs az ember életében, nincs hozzáfogható, mindent átható.
A következő hónap tehát a családoké, itt az idő, hogy felülvizsgáljuk a viszonyunkat és megnézzük, hol lehetnénk jobb mester vagy tanítvány.
コメント