Engedni a gyeplőt
Tegnap este, az óra után a kamasz fiamról beszélgettünk, hogy milyen nehéz most sokszor vele, mert mindenben csak az ellenkezés, keresi a határait. Hogy hol kezdődik ő. És hol érek véget én. Nyilvánvalóan mindenben feszül, sajnos sokszor a tanulás kárára is megy ez, mert van, hogy nem akar tanulni, mert hát az is az ellenkezésének része.
Azt mondta Anikó, hogy eszébe jutott, ami a legutóbbi Lovas jóga programon tapasztalt, hogy volt ott egy ló, aki szintén úgy viselkedett, mint egy kamasz. Nem akarta azt csinálni, direkt ellenállt. Nagyon nehéz volt vele. Erőszakkal nem lehetett semmit elérni, nyomással, hanggal, beszéddel, erővel. Amit Anikó megtanult az az volt, hogy engedni kellett csak egy picit a szárán. Ahogy engedett, a ló is engedékenyebbé vált. Ahogy a lovas engedett a ragaszkodásból, a ló engedett a makacskodásból.
Hogy miért hasznos eljönni hozzánk erre a programra?
Hát például ezért. Mert nem is tudod, milyen tanítást kaphatsz később, amit a hétköznapokban tudsz hasznosítani.
Ha szeretnél Budapesthez közel, egy gyönyörű, modern lovardában eltölteni egy napot, jó levegőn, lovakkal és mesterként tekinteni rájuk, tanítványnak állni hozzájuk, jelentkezz!
Várunk nagy szeretettel!
Hari Om Alexandra
Comments