Farkaséhség

Amikor egy olyan emberhez vonzódsz, aki elérhetetlen, aki meghódíthatatlannak tűnik, aki elhanyagol, visszautasít, nem is egyszer, lehet többször, akkor azt azért teszed, mert a kihívás hajt.

Az ilyen kapcsolat folyamatosan fenntartja az érdeklődésedet, ezért sosem lesz unalmas. A másik kerül az életed középpontjába, körülötte forog minden.

Szédülsz. Nem tudod már, hogy ki vagy és mit akarsz.

Szeret vagy nem szeret - ez itt ilyenkor a kizárólagos kérdés, és hogy a másik folyamatosan bizonytalanságban tart, annak egy eredménye viszont van, unatkozni, na azt nem fogsz.

Persze az egy másik kérdés, hogy jó-e az neked.

Amikor egy ilyen embert választasz partnernek, akkor valójában azt akarod a világnak és magadnak bebizonyítani, hogy te számítasz.

Hogy nagyon különleges vagy.

Nézzen ide mindenki, attrakció! Lám, lám, engem egy ilyen ember is tud szeretni! Én leszek az a zseni, aki majd jól megváltoztatja, és bebizonyítja, hogy olyan hatalommal rendelkezik a másik felett, hogy az irigylésre méltó. Egyenesen szeretetre méltó.

Annyira szeretetreméltó, annyira szerethető, hogy még egy ilyen partner sem tud ellenállni neki.

Önbecsapás. Valójában súlyos szeretetlenség és önelfogadás hiánya.

Minta? Sokat kellett küzdened a szüleid figyelméért, feltétel nélküli szeretetéért, gondoskodásáért, odaadásukért, elfogadásukért?

Az a másik közben belőled él, tőled szívja el az életerőt. A te szeretetedből merít nap mint nap.

Végeredményben viszont elérhetetlen marad, te meg annyi energiát pakolsz folyamatosan bele, hogy kiégve, leharcolva, magányos maradsz.

Mégis miért csinálod akkor ezt?

A se veled, se nélküled kapcsolatokban mindig nagy izgalom van. De vajon ki számára? Egyértelmű. Csakis az egó az, aki ebben sütkérezik. Extázissal szeret vagy gyötrelmesen szenved - egy napon belül akár többször is tud váltani a fent és lent között, hiszen mindkét véglet az egót táplálja.

Jobb ha tudod, hogy te soha nem fogod tudni közvetlenül megváltoztatni az életét senkinek, pusztán azzal, hogy önfeláldozó módon szereted. Valójában csak megvetést érsz el vele a másik szemében.

Ez egy olyan cél, ami csak elszívja az energiáidat. Lehet, hogy fent vagy néha a fellegekben, de sokkal többet leszel lent, a padlón.

Hiszen egyetlen egy ember tudja csak megváltoztatni az életét, ő saját maga.

Látod, hogy tesz valamit? Tesz valamit az önismeretért? Jár pszichológushoz, jógázni, meditálni, kineziológushoz, bárhova, ami vagy ahol úgy érzi, segít neki? Beismeri, hogy vele baj van?

Hogy fél elköteleződni, hogy nem tud érzelmileg senkihez kötődni?

Addig csinálod ezt az egész színjátékot, amíg a másik teljesen kifacsar. Amíg eléred, hogy már utálod önmagad. Olyan messze kerültél önmagadtól, hogy már nem is találod a darabokat. Lemondtál, lemondtál önmagadról, a vágyaidról, az értékrendedről, a tisztaságodról, teljesen alárendelődsz, hogy ez a valaki, az a másik, az az elérhetetlen téged szeressen.

Mély csalódottság lesz úrrá rajtad. Ezt a másik észreveszi és ilyenkor mindent bevet, hogy nehogy elhagyd és megígér mindent. Aztán pár nap múlva indul újra.

Örök, vég nélküli játszma.

Csak a te kezedben van a kulcs, hiszen amikor egy kapcsolatban nem kapod meg azt a szeretetet, amire szükséged van, ami nincs feltételekhez kötve, azt a támogatást, azt az érzelmi biztonságot, ami minden embernek mélyen kell a biztonságérzethez, akkor tudod, mit csinálj?

Lépj!

Bátran lépj ki abból a kapcsolatból, mert az ártó számodra. Elmehetsz, akkor is, ha az nehéz. Piszok nehéz. De hosszabb távon sokkal jobb lesz neked.

Egy ilyen ártó kapcsolat függőséget okozott nálad. Függő viszonyban vagy, nem vagy szabad. Ha nem drogozol, miért lövöd magad egy ilyen ártó párkapcsolattal?

Szokj le!

Megérdemled te is, hogy egy olyan szeretetteljes társsal élj, ahol melletted, mögötted, körülötted van valaki, aki támaszt nyújt, aki ott van veled mindig, akkor is ha rossz napod van. Aki nem vesz el tőled, hanem ad. Aki támogat. Aki nem lehúz, hanem épít. Nem csak egy napig, vagy egy hétig, hanem akár hónapokon, éveken, vagy akár egy életen keresztül.

Akire valóban számíthatsz.

Aki számára a kapcsolat a legfontosabb.

Aki számára a kapcsolat és ezzel te szent vagy.

Miért pazarlod az energiáidat olyan emberre, akitől ezt nem kapod meg?

Engedd be az egészséges és elfogadó, támogató szeretetet!

Ami elsőre unalmasnak tűnik, lehet az lesz a tiéd. Jöjj rá, hogy miért látod annak, lehet, nem is unalmas, csak nem a régi minta. Nincs benne kihívás az egónak.

A gyógyulás útja, hogy a negatív energiájú kapcsolatokat, a függőséget lerakod és olyan emberekhez kapcsolódsz, akik a legragyogóbb fényedbe emelnek és ott meg is tartanak.

A gyógyulás akkor következik be, amikor kőkemény önismereti és önelfogadó munkát végzel, és a belső gyermekeddel való kapcsolat az első számú kapcsolat lesz az életedben.

A gyógyulás akkor jön, amikor megérted önmagad és megismered önnön valós vágyaidat, önnön igaz természetedet.

A gyógyulás akkor történik meg, ha nem sanyargatod és kínzod tovább magad.

Akkor gyógyulsz, ha szereted magad annyira, hogy előrébb tartod önmagad. Amikor magadhoz öleled azt a szeretetéhest, aki vagy,

Kitartást kívánok neked ezen az úton,

Hari Om

Alexandra