Isten tenyerén
Az energia, a prána amit magunkhoz veszünk, legyen az étel vagy ital formájában, vagy akár egy ölelés vagy egy kiabálás formájában, a csakráinkon keresztül halad. A csakrák központok, feladatuk ellátni pránával a területet. Az életért felelnek. A tradíció hét ilyen energiaközpontot ismer, a gerinc vonalába helyezi el őket.
Nagyon nem mindegy, hogy mit vagy kit veszel magadhoz, viszel vagy engedsz be, hogy kivel milyen kapcsolatot ápolsz, hogy kivel hogyan viselkedsz és ő hogyan viselkedik veled, mert a prána életerő. A csakrák tehát az emberi kapcsolataidról árulkodnak.
1. Gyökér – (Muladhara) – gát fölött, ahonnan indul a gerinc - az ANYA 2. Szakrális (Szvadhiszthana) – köldök alatt - az APA 3. Napfonat (Manipura) – köldök fölött - az ÉN 4. Szív (Anahata) – mellkas - a CSALÁD, a BARÁTOK 5. Torok (Vishuddha) – torok - a KÖZÖSSÉG 6. Homlok (Ajna) – harmadik szem, a két szemöldök között - az EMBERISÉG 7. Korona (Szahaszrara) – fejtető - EGYSÉG - ISTEN
Ha elakadást érzel valakivel, akkor az erőközpontok egyikével vagy akár többel érdemes foglalkozni, ha a kapcsolatot és az adott területhez tartozó érzelmeket, gondolatokat rendezni szeretnéd. Az ember fejlődési szakaszokon megy keresztül, a csecsemőkortól az öregkorig és mindig más lesz fontos, ezt is érdemes figyelembe venni, ha meg akarjuk érteni, mikor történt igazából baj. Ha a blokk oldódik, a csakrában tud áramlani a prána, élettel teli lesz a terület.
Nézzük tehát részletesen:
ॐ A legalsó csakra az ANYA. Az anya az, aki biztonságot nyújt, aki eloszlatja a félelmeid. Ez a múlt, a nem látható, a gyökérzet, a rejtett, a sötét, a nem nyilvánvaló, a szerteágazó, az, ami a föld alatt, a méhben mindennek a hátterében ott van. Ez az, ami táplál, de ez az otthon is. Az az öl, ahonnan indul minden. A kályha melege, a hely, ahol jó lenni. Itt van a léted alapja. Az anyagi világ. Ez a csecsemőkor. Ha az anyáddal való kapcsolatodat szeretnéd rendezni, ezzel az erőközponttal kell foglalkozni.
ॐ A második az APA. Az apa az, aki beindítja az életet, ő a potencia, a potenciál, ő a lehetőség. Ő az, aki által megjelenik a kettősség, ami által lehet egyáltalán valami. Általa jelenik meg a Te, vagyis a Másik. A Másikkal megjelenik a szégyenérzet és a bűntudat. Ehhez tartozik a vágy, a szenvedély, az alkotás szépsége, minden ami előremozdítja az életet. Ide tartozik a PÁRKAPCSOLAT is, a párválasztásunkat az apa határozza meg. A tudatalatti program szerint a nők olyan férfit választanak, mint az apjuk, a férfiak pedig olyan nőt keresnek, mint amilyet igazából az apjuk akar. Ezt jó felülírni és saját magad szerint választani. Ez a gyerekkor. Ha az apáddal való kapcsolatodat vagy a párkapcsolati problémádat szeretnéd rendezni, ezzel az erőközpontoddal kell foglalkozni.
ॐ A harmadik az EGO. Ez az énközpontúság szintje. Az Én székhelye. Az erő, az akarat, az önérvényesítés. Itt lakik az önbizalom, az önzés, viszont az önmegvalósítás is. Ide tartozik az erőszak, az agresszió, az aktivitás, de a lustaság, a tunyaság, a túlzott lassúság is. Amikor pörögsz vagy amikor szétfolysz. Itt éled fel a düh vagy a harag. Ide tartozik a határok kijelölése, vagy, hogy tudsz-e nemet mondani. Ez a kamaszkor. Ha saját magaddal szeretnéd a kapcsolatodat rendezni, ezzel az erőközponttal kell foglalkozni.
ॐ A negyedik a ROKONOK, a CSALÁD, a BARÁTOK, a SZOMSZÉDOK, a MUNKAHELY. Itt lakik a szeretet, az együttműködés, az együttérzés. Ide tartozik az elfogadás és a megengedés, az odaadás és az áldozatkészség. Itt jelenik meg a csalódás, a bánat és a szomorúság, a magány, az elhagyatottságérzés. Az önbecsülés. Az összefogás, a véd- és dacszövetség. Ez a fiatal felnőttkor. Ha a családdal, egy baráttal vagy a munkatársaddal, a szomszéddal szeretnéd a kapcsolatodat rendezni, ezzel az erőközponttal kell foglalkozni.
ॐ Az ötödik a tágabb KÖZÖSSÉG. Az a közösség, ahova elér a hangod, az ismerősök, akikkel nincs minden nap szoros, személyes kapcsolatod. A valahova vagy a valakikhez tartozás érzése, a csoportszellem. A nemzeti hovatartozás. A hely, a város vagy a vidék, az ország, ahol és akikkel együttélsz. Ide tartoznak az ünnepeid, a szokásaid. Hogy mit, mikor illik és kell csinálni. Hogy miről hogyan beszélsz, milyen elfogadott normarendszer és megegyezés szerint. Hogy mit tartasz jónak vagy rossznak, hogy mi a véleményed a dolgokról. Hogy mennyire tudod tisztán és jól megértetni magad másokkal. Ez az érett felnőttkor. Ha a közösségeddel szeretnéd a viszonyodat rendezni, ezzel az erőközponttal kell foglalkozni.
ॐ A hatodik az EMBERISÉG. Az a nagy közösség, ahova te is tartozol, maga a faj, az ember, az egész bolygó. Azok, akikkel nincs személyes kapcsolatod, azok, akiket lehet, nem is látsz, de tudsz róluk. Ide tartozik minden emberi lény, aki jelenleg él a bolygón. Ide tartoznak a meglátásaid, de a belátásaid is. Mások figyelembe vétele, másokra figyelemmel lenni, a környezettudatosság, a természet tisztelete. Az emberség. Itt jelenik meg a felelősségválallás önmagadért és másokért, a Földért. Ez az idősebb felnőttkor. Ha az emberekkel és a természettel való kapcsolatodat szeretnéd rendezni, akkor ezzel az erőközponttal kell foglalkozni.
ॐ A hetedik az EGYSÉG. Amikor összeáll benned a kép. A megértés. Amikor felfogod, hogy nincs valójában elkülönülés, hogy minden mindennel összefügg és minden mindenkivel összekapcsolódik. Tőled függ a másik és te függsz a másiktól, és hogy minden csak az egység viszonylatában lézetik. Hogy ennek a nagy valaminek a fontos része vagy, hogy nélküled nem lenne élet. Itt lakik a hála, a hit és a remény. Itt történik annak a drámai ténynek a felfogása, hogy ami bent az kint, ami kint az bent, és, hogy nem tudod magad másoktól függetleníteni. Te mindig csak a másikra reagálsz és ő meg terád és így tükrözzük egymást. Egy nagy kapcsolódás az egész és te egy kis darabka vagy Isten tenyerén. Ez az öregkor. Ha Istennel szeretnéd a kapcsolatodat rendezni, ezzel az erőközponttal kell foglalkozni.
Hamvas Béla verse jutott eszembe:
Isten tenyerén ébredtem
Isten tenyerén ébredtem, s lenéztem a Földre, Hófehér csúcsokra, kopár legelőkre. Kanyargós folyók tükrében láttam kelni a Napot, Sugaraiban álmos hajnal mosakodott. Láttam az óceánt gyermekként ragyogni Sirályokat felette felhőkkel táncolni, Láttam a békét az emberek szívében, Láttam az erdőket fürödni a fényben. Láttam sok-sok mosolyt és láttam a reményt, Láttam az embert, és láttam a zenét, Láttam a földet szeretetben élni, Láttam a csöndet a széllel zenélni. Láttam Istent amerre csak néztem, Miközben éppen az Ő tenyerében ültem, S az Ő hangján szólt hozzám a szél, Mint anya, ki gyermekének mesél, Millió apró tükörben láthatod magadat, Hisz olyannak látod a világot, amilyen Te vagy!
Karácsonykor jó eltűnődni és kihasználi az időt saját magaddal és a környezeteddel való szembenézésre. Ha kell, avatkozz be és tegyél a változásért.
Namaste Brávácz Alexandra