Neked mi hiányzik?

A legjobban az úszás hiányzik. Ilyenkor szoktam kezdeni úgy igazán élvezni, mert reggel még csípős hideg van, de azért süt a nap, ilyenkor a legjobb a kinti medencében úszni, fázni és utána izzadni a meleg szaunában. Hiányzik.

Nem igaz, hogy nem tudjuk értékelni a kis dolgokat. Szerintem nagyon is tudjuk. Most pont a kis dolgok tűntek el az életünkből. Mert látszólag sokaknak azért minden megy tovább, látom, hogy nem állt le az élet, dolgoznak a kertészek, az építkezésen a férfiak, dolgozik a vizes, a szerelő. Az irodisták pedig dolgoznak otthonról tovább. Valamelyik órámon kérdeztelek titeket és kiderült, hogy mindenki sokkal többet dolgozik, mint amúgy. Miért van ez? Miért nem tudunk leállni? Minden mehet ugyanúgy tovább?

Egyik tanítványom azt mondta, őt elfogta a szorongás, hogy mindjárt vége lesz ennek a járványnak és ő még nem tudja, mit kell másképp csinálnia, mitől nem jó az élete és milyen legyen az a más, a változás.

Vágyunk a változásra. Szomjazzuk azt, mint a nyári hőségben a hűs szellőt.

A változást nem lehet kierőszakolni. De ne aggódj, mindenki megkapja a leckét, csak nem most érzékeled egyből feltétlenül a hatást, hanem majd ha ennek az egésznek vége. Amikor kiengedsz. Amikor fújunk egyet, amikor hátradőltünk, na akkor jönnek majd a felismerések.

Ez a járvány mindenkinek más, ahogy tegnap Anett Kőváry Anett írta, kicsit sem vagyunk egy hajóban.

Nincs végső valóság, ahogy nincs végső igazság sem.

Szóval nekem az úszás. A víz. Ebben az időszakban szoktam nekivágni és irány a tenger, mert most még annyira más. Ez az év legkedvesebb időszaka nekem és most gyakorolnom kell a lemondást.

Neked mi hiányzik a legjobban? Írj egy szót ide a bejegyzés alá.

Namasté Alexandra