Tízmilliószoros nap és társai
Valaki a héten azt kérdezte az órámon, hogy igaz-e, hogy aznap tízmilliószoros vagy nem tudom hányszoros nap van és, hogy az tulajdonképpen mit jelent.
Az a helyzet, hogy én nem hiszek a tízmilliószoros napban.
Nem hiszek a csodában. Nem hiszek a Buddha üveg alatt tartott fogában. Nem hiszek a füstölőben és a díszes ruhákban. A hosszú szakállban. A dobolásban. Jó kellékek lehetnek, de nagyon nem elegek. Főleg nem, ha nincs mögöttük tartalom és szeretet.
Két dologban hiszek azért, mégpedig a kimondott szó erejében és a karmában.
A mantrában, az imában és cselekvésben, a tettben, na ezekben nagyon is hiszek.
Egyébként ha már Buddha, ha rajta múlt volna ma egyetlen egy ábrázolás sem lenne róla, mert halála előtt azt kérte, hogy ne készüljön róla később se festmény, se szobor, se semmi. Mert az nem ő. A Buddhát, a megvilágosodást, a változást nem kívül kell keresni, nem kell a Buddhát imádni, előtte leborulni, míg véres nem lesz a térded, nem a tízmilliószoros napban kell hinni.
Egyedül magadban bízz, a te saját cselekedeteidben!
A Buddha tanítása egyébként rendkívül egyszerű: ne tégy rosszat, cselekedj jót, gyakorolj tudatosságot.
Az első kettővel azt gondoljuk, jól állunk, persze nem igazán, de azért sokunkban megvan a törekvés arra, hogy jót cselekedjünk és ne rosszat.
Viszont az elme folyamatos megtisztítása a tudatosságunk növelése által - na itt már sokan elvéreznek. Az olyan nehéz - gondolják. Könnyebb megnézni még egy filmet, enni még egy tál csipszet.
Amikor valaki végre eljön hozzánk a stúdióba, mi mindháromban adunk tanítást és különös hangsúlyt fektetünk a tudatosság technikáinak megtanulására. És az a rossz hírem, hogy ezt nem lehet online megtanulni otthon egyedül.
A coviddal arra kényszerültünk, hogy online vegyünk részt órákon, de jelen pillanatban ez nincs így! Nem kell otthonról követned az órákat, az egy kényszermegoldás volt! Nem lehet összehasonlítani az online részvételt a csoportos, személyes órával! Még magánórákat csak csak meg lehet tartani, de a csoport ereje, a személyes jelenlét egészen elképesztően más.
Az ott hat minden szinten mindenkire.
Ahhoz tudnám hasonlítani, mintha egyedül otthon leülnél vacsorázni, miközben a barátaid online jelen vannak és szintén esznek. Jó lenne neked? Persze, eszel, de érzed igazából a törődést? Nincsenek ott, nem vagytok együtt igazán, ne csapd be magad kényelmi okok miatt.
Az órán egymásból is táplálkozunk, egymás energiájából növekszünk, együtt összekapcsolódva ezerszer hatékonyabban gyakorolsz, mint a képernyő előtt a megszokott nappalidban, ahol amúgy csomó más energia is van, mert ott él mindenki. Lehet, hogy előző nap, még a főnököd veszekedett veled a home officeban vagy az anyád és te ugyanott próbálsz meditálni.
A stúdió azért jó, mert ott összeadódik a csend.
Súlyos tapasztalás.
Aki belép hozzánk egyből azt mondja, hogy ide milyen jó bejönni. Ha lenyomod a kilincset annak súlya van, ott az ajtó mögött valami más fog veled történni. A nem szokványos, a hétköznapiból kiemelkedsz.
A jógastúdióban együtt gyakorolni, annak van igazán egyedül ereje!
A stúdió nem csak azért jó, mert ott van a tanár és ki tud igazítani. Ez csak a felszín. Persze, sokkal hatékonyabban tudsz ezáltal gyakorolni, mert te rád jobban tud figyelni és személyre szabottan fog instrukciókat adni.
De sokkal fontosabb, hogy ott és akkor a jelenben, ott a mély, belső munka megnyilvánulhat a teremben.
Otthon sokkal könnyebb ellógni, mert senki sem lát. Megunod, kijössz az ászanából, megiszol egy pohár vizet. Nálunk meg én biztosan rád szólok, hogy na még egy kicsit és még tartsd és még tovább és főleg, hogy ne igyál. Kapsz visszaigazolást.
Online, a konzerv jógában sosem.
A jóga improvizáció, ott alakul, élőben, veletek együtt. Van egy vezérszál, amivel az oktató készül, de ami lesz, az azért történik úgy, mert ott jelen vagytok. Ha nem vagytok ott, akkor ez nem történhet meg.
A felmelegített semmiből nem jó, kivéve a káposztából. De a jógából biztosan nem.
Persze kényelmes. De amikor önismeretről van szó az első a kényelem feladása, divatos szóval, a komfortzónából kilépés. Mert ott történik csak a valami. Ha a biztonságos környezeted elhagyod.
Mostanra már egy olyan komoly oktatói gárda dolgozik nálunk a stúdióban, olyan összetett programokat kínálunk az órákon kívül, hogy aki kész cselekedni, aki képes bátran az önismeret útjára lépni, annak biztosan megváltozik az élete.
A jóga nem csak a lábemelgetés!
Persze lehet a tízmillószoros napban is hinni és az ablakban várni a csodát és vágyakozni.
A tett erőfeszítés!Tegyél erőfeszítést és hagyd a kényelmes kanapét, mert abból még sosem lett semmi.
Ma este is pl. lesz nálunk egy beszélgetés, Kőváry Anett, a stúdió vezetője beszélget Preisz Évával, pszichiáterrel az elengedésről és Anett szombaton és vasárnap is ebben a témában tart workshopot a stúdióban. Akinek itt dolga van semmiképpen ne hagyja ki, még pár hely van, utolsó pillanatban is tudsz még jelentkezni.
Hálás vagyok, hogy van az Útközben Jóga, hogy ebben taníthatok, hogy együtt tanulhatok veletek, hálás vagyok, hogy olyan lelkes és mély tudású oktatók adják át a tudásukat nap, mint nap itt nektek, mint ebben a stúdióban. Készülnek, képzik magukat, folyamatosan azért élnek, hogy a legjobb tudásuk szerint tudjanak segíteni.
Tudom, hogy nehéz gyakorlóként eligazodni, amikor most már özönlenek ki az emberek az oktatóképzésekről és jógastúdiók még mindig gombamód nőnek ki a földből.
Tegyél próbára minket, tedd próbára önmagad! Tegyél a változásért!
Itt vagyunk teljes figyelmünkkel neked.
Hari OM Brávácz Alexandra
Várunk legnagyobb szeretettel és tisztelettel!
A ma esti programról: Engedd meg. Engedd el. Engedd. - Interaktív est az elengedésről
Hétvégi workshopok: Elengedés workshop Kőváry Anettel - MEGTELT! Elengedés workshop Kőváry Anettel
Marci csípőnyitó órája vasárnap: Csípő kiegyensúlyozása jógával // Szűts Mártonnal