1.5. Vrttayah pancatayyah klistaklistah
Jógaszútra 1.5.
Vrttayah pancatayyah klistaklistah
Az ötféle elmehullámzás lehet fájdalmas vagy nem fájdalmas.
Első olvasásra egy elég semmitmondó szútrához érkeztünk, azonban mindjárt kiderül, szerintem miért talán ez Patandzsali egyik legmegrázóbb kijelentése.
Ugye eddig azt tudtuk meg, hogy a jóga a citta vrtti nirodhah, tehát az elme hullámzásnak a lecsendesítése, mert akkor ismerhető meg igazából az én amikor az elme nyugodt és nem azonosul semmivel, ami háborgatja a felszínét. Akkor lehet lelátni jó mélyre, belülre. Amikor ez sikerül ez a jóga állapota. Az egyensúly bennünk.
Ebben a szútrában a citta vrttiket két fő csoportra osztja, azt mondja, hogy vannak olyan hullámok, vagyis gondolatok és érzelmek, amik fájdalmat okoznak és vannak olyanok, amik nem. Ezt úgy nagyjából eddig tudtuk, olyan nagy újdonság nem hangzik el ebben a szútrában, gondolhatnánk. (Ezen felül azt is mondja, hogy ötfélék a vrttik, hogy mi ez az öt azt majd a következő szútra taglalja.)
A szútra érdekessége, hogy Patandzsali nem csak a boldogtalanságot, elégedetlenséget vagyis fájdalmat okozó gondolatokról, érzelmekről mondja azt, hogy elmehullámzás - amiről tudjuk ugye, hogy szenvedéshez vezet és akkor nincs jóga - de azt is mondja, hogy azok is vrttik, azaz hullámzások, amik nem okoznak fájdalmat.
Minden hullámzás végeredményben szenvedésteli. Mindegy, hogy az fájdalmas vagy nem fájdalmas. Na ez nagyon durva, szerintem. Buddha is ezt mondta, az élet szenvedés.
Nincs olyan,hogy jó vagy rossz. Nincs jó rossz nélkül és fordítva sem. Nem értelmezhető az egyik a másik nélkül. Ez a jin és a jang.
Minden rosszban van jó?
Ne feledd, a jóga az elme hullámzásának a leállítása, ebben a szútrában Patandzsali aláhúzza, hogy legyen az a hullámzás bármilyen is, szenvedéshez vezet, ezért lesz a cél a lecsendesítés. A jóga. A cél a nyugodt elme, amit a jóga által érhetsz el. Az elme nyugalma nem úgy teremtődik meg, hogy egy általunk vélt jót cselekszünk, nem attól lesz nyugodt és kiegyensúlyozott, ha akár mondjuk a jótékonykodás, a környezetvédelem, a műanyagok kevésbé használatáért folytatott harc, a szelektív hulladékgyűjtés jelenik meg benne.
Minden jóban van rossz?
Nem azt mondom, hogy ne védd a környezetet! Védd, hogyha ennél a példánál maradunk. De tudd, hogy akkor az elme nem nyugodt és a jóga szempontjából ez a lényeg. Legyél te maga a környezetvédelem, válj azzá. Ez a jóga, de ez például a tao lényege is! Erről beszél Lao Ce, amikor a nem-cselekvésről tanít. Buddha kicsit máshonnan közelít, nincs végső örök jó. Persze rossz sem. Semmi sem ilyen vagy olyan, nincs amit meg lehetne ragadni. olyan, vagy olyan, hogy valami eddig jó és innentől rossz. Nagyon beszédes a jin-jang ábra szerintem, az egyik a másikba folyik át folyamatosan. Minden változás. Az ok-okozat törvénye beláthatatlan kanyarokat tartalmaz, soha nem tudhatod előre, hogy egy cselekedettel jót vagy rosszat okozol.
Nincs tehát egy végső jó, fájdalommentes élet, amíg kettősségben élsz. Amíg valamit jónak gondolsz, addig szenvedésben élsz. Így van a rosszal is, amiről vagy akiről azt gondolod ilyen olyan béna, ügyetlen stb. az nem úgy van!
Nincsenek önmagukban jó vagy rossz dolgok, jó vagy rossz történések, jó vagy rossz emberek, nincs végső valósága semminek.
Érthető ez így?
Egyszer jól megkaptam, hogy miért hirdettem, hogy jó a műanyag neti kanna is, tudod az, amit orrmosáshoz szoktunk használni. A műanyag rossz és kész - mondták. Gagyi. Bezzeg a rézkanna, az valami, csak a rézkannával lehet orrot mosni. De nem! Sajnos nem ilyen egyszerű a világ! Amíg te azt gondolod, hogy mondjuk a műanyag az rossz, az máris a citta vrtti, tehát nyugtalan az elme, megjelenik a megkülönböztetés, tehát azonosulsz a hullámokkal, ergo nem vagy boldog és nem is leszel az. Ne ítélkezz, ne határozz meg semmit és senkit, ne határolj be senkit és semmit.
Ne ülj fel a hullámokra, ne ülj fel a hullámoknak!
Lao Ce: Az Út és az Erény könyve (részletek)
Mikor a szépet megismerik, felbukkan a rút is; mikor a jót megismerik, felbukkan a rossz is. Lét és nemlét szüli egymást, nehéz és könnyű megalkotja egymást, hosszú és rövid alakítja egymást, magas és mély kulcsolja egymást, sok hang összeolvasztja egymást, korábbi s későbbi követi egymást. Ezért a bölcs sürgés nélkül működik, szó nélkül tanít, nézi az áramlást és hagyja, nem erőlködik, alkot, de művét nem birtokolja, cselekszik, de nem ragaszkodik, beteljesült művét nem félti, s mert magának nem őrzi, el se veszíti.
Vagy máshol (szerintem az egyik legfontosabb néhány sor, amit valaha megfogalmaztak)
A nagy erény nem jótékonykodik, ezért jó. A kis erény jótékonykodik, ezért nem jó. A nagy erény cselekszik, nem-cselekvéssel cselekszik. A kis erény sürög, erővel cselekszik. A szeretet cselekszik, eredményes, ha nem cselekszik. Az erkölcs sürög, erővel cselekszik. A tisztelet cselekszik, s mert nem viszonozzák, kényszerít a tiszteletre. Ezért: az út ha elvész, itt az erény az erény ha elvész, itt a szeretet, a szeretet ha elvész, itt az erkölcs, az erkölcs ha elvész, itt a tisztelet. A tisztelet a hűség és bizalom hiánya, a zűrzavar kezdete. A külső tudás az út virága, a belső tudatlanság kezdete. Ezért az igaz ember a valódit akarja és nem a látszót, a gyümölcsöt akarja és nem a virágot, a közelit akarja és nem a távolit.
FolytatOm Hari Om Alexandra
Comments