NapHold - iga: a jóga
A jóga révén ismerszik meg a jóga, a jóga a jóga által mutatkozik meg"
A jóga, ahogy napjainkban ismerjük egy modern eszköz. A huszadik század előtt nem azt jelentette, amit ma jelent, a fizikai gyakorlás egyáltalán nem volt előtérben.
Jóga egy spirituális fegyelmezést takar, a jelenben teljesen benne levést, tudatos életvezetést, amelyben a test energiái, az érzékszervek és a tudat egy egy ponton nyugvó nyugodt fókuszba kerül. A fókusz gyakorlatilag bármi lehet.
A Hatha-jóga alapítójának Góraksát tartják, a később megjelenő Hatha jóga pradípika az ő tanait tartalmazza. A szöveg keletkezésének időpontját a középkorra teszik, mégis a jóga hagyomány többezer évvel előtte már élő volt. Azt mondják a jóga egyidős az emberiséggel, mert az ember mindig is törekedett arra, hogy uralja és megfékezze, leigázza a benne lévő erőt és energiát.
A legenda szerint Góraksa egy egyszerű parfümárus fiaként született Kelet-Indiában, majd tehénpásztorként szolgált. Egy nap meghallotta, hogy egy ifjú herceg, akinek kezeit, lábait levágták a mezőn haldoklik, egy fának támasztva. Mínapa mester azt kérdezte: ki menti meg az életét? Majd én - vágta rá Góraksa. Megígérte, hogy napi ételének és italának felét odaadja minden nap a hercegnek és ellátja. Naponta vitte a hercegnek az enni és innivalót, megmosdatta, tisztán tartotta a környezetét. Egy napon a herceget ott találja a saját lábain állva. Akkor döbbent rá, hogy a herceg közben az elméjében jógázott, melynek köszönhetően megújult a teste. A herceg Góraksa önfeláldozásáért cserébe felajánlotta, hogy megtanítja a jóga gyakorlatokra. Góraksa nem fogadta el, hanem visszament Mesteréhez, akitől hallott a hercegről. A Mester megtanította mindenre, amit tudott.
"Tanítást csak azoknak adj, akik ezt erősen igénylik. - mondta a Mester Góraksának. Azokat, akikben az önbizonyosság és a megértés hiányzik, azokat ne tanítsd."
A jógatanítás csak azok számára hallható, akik megértek rá, a többiek előtt csöndben marad. Góraksa sok kiváló jógi mestere lett, sok tanítvány követte. Neve annyit tesz: "a nyáj védelmezője, tehénpásztor."
Egy másik alapszöveget Patandzsalinak tulajdonítanak, aki egyenesen azt állította, a jóga a tudatfolyamatok lecsendesítése. Patandzsali szövege előbb keletkezett, mint a Góraksa-tanok, így abban még alig jelennek meg jógagyakorlatok. Sokkal inkább helyeződik a hangsúly például a megfelelő és fegyelmezett, erkölcsileg makulátlan viselkedésre.
Mi az a jóga?
A szanszkrit jóga szó magyar megfelelője leginkább a jó iga, igaz iga, helyes (ön)igazítás. Önmagunk jobbítása, önmagunkon történő uralkodás szilárd elszántsággal. Aki rendszeresen, kitartóan, megszakítás nélkül, teljes odaadással gyakorolja, baj nem érheti.
A mai világban egyáltalán nem könnyű jógát gyakorolni. Nehéz megteremteni azokat a körülményeket egy hétköznapi ember számára, amelyek szükségesek az uralom gyakorlásához. A világ pont ellentétes tendenciákkal bír. Pontos napszakban gyakorolni, korán kelni, későn felkelni gyakorolni, napközben is a jógának áldozni manapság nehéz feladat és igazán kihívást jelent. Annyira eltávolodtunk a természettől a városi létben, hogy ez is megnehezíti. Sokkal fontosabbak lettek az anyagi javak, az érzékszervi tapasztalás pedig csak ideig-óráig ad boldogságot utána szenvedést okoz.
A jóga egy gyakorlati eszköz, egy módszertan, melynek célja ennek a szenvedésnek a megszüntetése. Egyszerűen hangzik, nem?
Cél, hogy megfékezzük a szenvedést okozó érzelmeket, gondolatokat, indítékainkat, vágyainkat, energiáinkat.
Mindenki úgy születik újra, amely indítékok az előző életében felhalmozódtak benne. Ez a karma törvénye, az ok-okozat törvénye. Minden cselekedet, gondolat, érzelem hatást vált ki és nem mindegy, hogy milyet.
A jóga alapja az élettan, a gúnák tana, melyekről az előző blogbejegyzésben olvashattok. A cél, hogy egyensúly legyen az energiák között, ennek a gyakorló szemléletében is tükröződnie kell. A jóga segítségével megtapasztalhatjuk, hogy ezek felébreszthetők és uralhatók, irányíthatók. Az ellentétek, a szélsőségek megzabolázhatók. Így legyőzhetjük még a betegségeket is.
A test egy/a tudatfolyam eredménye, leegyszerűsítve energia. A légzés pedig tudatfolyamatok hordozója, ha tehát a légzést uralod, a tudatot is uralod.
A jógi mintegy rítusként ölti fel a pózokat, olyan, mintha ruhákba bújna, egy-egy formát vesz fel és megélheti a különböző tudatállapotokat ezekben.
A jóga nyolc útja:
1. elhagyandók (jámák)
2. követendők (nijámák)
3. testhelyzetek (ászana)
4. légzésgyakorlatok (pránajáma)
5. befeléfordulás (pratjahára)
6. összpontosítás (dhárana)
7. elmélyülés (dhjána)
8. egyesülés (szamádhi)
Ebből is látszik, hogy a gyakorlatok előtt két fontos tényező is áll, hogy mit és hogyan kell cselekedni.
Mi tehát a jóga?
Egy gyakorlati (ez fontos, nem csak elméleti szinten beszélgetünk, filozofálgatunk) út. Önmagunk uralása, önnön tudatfolyamataink megfékezése, fegyelmezése, a belső erő felébresztése.
Felhasznált irodalom: Mireisz László Javaskönyv
Mentés